| |
| Augusztus 19.
|
A KÁRPIT TÖRTÉNETE
|
A mai napon olvasandó igeszakasz: Zsid 10,11-22
|
|
11 Minden pap naponként szolgálatba áll, és sokszor mutatja be ugyanazokat az áldozatokat, amelyek sohasem képesek bűnöket eltörölni. 12 Ő ellenben, miután egyetlen áldozatot mutatott be a bűnökért, örökre az Isten jobbjára ült, 13 és ott várja, hogy ellenségei zsámolyul vettessenek lába alá. 14 Mert egyetlen áldozattal örökre tökéletessé tette a megszentelteket. |
|
15 De bizonyságot tesz nekünk a Szentlélek is, mert ez után az ige után: 16 "Ez az a szövetség, amelyet kötök velük ama napok múltán", így szól az Úr: "Törvényemet szívükbe adom, és elméjükbe írom; 17 bűneikről és gonoszságaikról pedig többé nem emlékezem meg." 18 Ahol pedig a bűnbocsánatról van szó, ott nincs többé bűnért bemutatott áldozat. |
|
19 Mivel pedig, atyámfiai, teljes bizalmunk van a szentélybe való bemenetelhez Jézus Krisztus vére által, 20 azon az új és élő úton, amelyet ő nyitott meg előttünk a kárpit, vagyis az ő teste által; 21 és mivel nagy papunk van az Isten háza felett: 22 járuljunk azért oda igaz szívvel és teljes hittel, mint akiknek a szíve megtisztult a gonosz lelkiismerettől,
|
|
|
"Teljes bizalmunk van a szentélybe való bemenetelhez Jézus Krisztus vére által, azon az új és élő úton, amelyet ő nyitott meg előttünk, a kárpit, vagyis az ő teste által."
|
| (Zsid 10,19-20)
|
 Ismered-e a kárpit történetét? A kárpitét, amely a templomban
függött.
A kárpit nagyon súlyos és nagyon szép volt. Azért függött ott, hogy
elválassza Istent a néptől. Igaz hogy a templom Isten és népe
találkozóhelye is volt. Itt ajánlhatták fel Istennek ajándékaikat,
itt élték át Istennel a közösséget. És a templomban bocsánatot és
új erőt találtak. Mégis, az a kárpit mindig ott volt. És a kárpit
nem ezt mondta: "Közösség". Inkább így szólt: "Távolság". A kárpit
egy nagy "Tilos a belépés!" jel volt. A Szent Isten azt mondta a
tisztátalan embernek, hogy távolságot kell tartania tőle.
Csak Izráel legszentebb embere járulhatott Isten színe elé, és ő is
csak évente egyszer. A főpap jött, megmosdott és felöltözött
hófehér ruhába, hozva a vért. Ráhintette a vért az oltárra, hogy
elfedezze vele a nép és saját maga bűneit. Aztán a súlyos kárpit
ismét összezárult.
De egy nap Isten ujja eltépte a kárpitot, felülről egészen az aljáig.
Ez egy pénteki napon történt, pontosan nagypénteken, éppen akkor,
amikor Jézus meghalt egy hegyen, kívül Jeruzsálemen. Amikor Jézus
szerető szíve meghasadt, a templomi függöny kettészakadt.
Az összezárult kárpit ezt mondta: "Tilos a belépés!" A szétszakadt
kárpit így szólt: "Belépés mindazoknak, akik hisznek Jézus
Krisztusban."
Most hát "teljes bizalmunk van a szentélybe való bemenetelhez Jézus
Krisztus vére által." Még a legjelentéktelenebb ember is bemehet
egyenesen a szentek szentjébe, amíg hisz Jézus Krisztusban. Ha hisz,
akkor megmosdott és felöltözött hófehér ruhába.
Így hát bátran jöhetünk Istenhez. És Isten hasonlóképpen jön
hozzánk, kegyelmesen. Bemehetünk a szentélybe, és Isten kijön a szent
helyről, és bennünket szent hellyé változtat. A kétirányú forgalom
a szétszakadt kárpiton át történik. Krisztus a szétszakadt kárpit.
|
|
|
|
|
Kiadó
és jogok...
|
Észrevétel, javaslat...
|
|
|
