Ezeknek az egyiptomiaknak a példája sokféle esztelenségtől akar megóvni bennünket.

- Ők olyan emberek voltak, akik a maguk akaratát minden áron keresztül akarták vinni. Tábornokaival együtt elhatározta a Fáraó, hogy a zsidókat minden körülmények között visszakényszerítik hatalmuk alá.

A tenger csodálatos kettéválása meggyőzhette volna őket arról, hogy Izrael oldalán egy magasabb "Kéz" avatkozott be, de ők ezt nem vették figyelembe. A mozgatórugó a kapzsiságuk volt. Saját akaratuk lett az elpusztítójuk.

Isten őrizzen meg minket saját szívünk ilyen álnokságától!

A Fáraónak és seregének példája óvjon meg bennünket attól is, hogy a hit útjára hitetlen szívvel lépjünk! Mózes Isten parancsára hívő szívvel ment bele a tengerbe.

Az egyiptomiak azt hitték, hogy utánozhatják, náluk azonban hiányoztak az előfeltételek. Náluk nem volt Isten Igéje, amire hivatkozhattak volna. Saját gondolatuk után mentek, és önkényesen választották ezt az utat.

- Sokszor megtörténik, hogy Isten áldott embereinek a tetteit külsőleg utánozni próbálják. Amikor Pál Efézusban a Szentlélek erejével az Úr Jézus nevében megszállottakat gyógyított, Skéva fiai is előálltak, s azt remélték, hogy Pál szavainak az alkalmazásával ugyanazt az eredményt elérik. Megszégyenülve kellett azonban elmenekülniük.

Isten őrizzen meg bennünket minden utánzástól az Ő országa munkájában!

Végül a Fáraó példája óv bennünket minden vakmerőségtől is. Különösen háborús időkben csalogat a kapzsiság és dicsőségvágy vakmerő vállalkozásokra. "Ami hitből nincs, bűn az." (Róm. 14,23)

A vakmerőség legtöbbször keserűen megbosszulja magát. Így óvjon bennünket a Fáraó sorsa a saját akaratunk véghezvitelétől, az utánzástól és a vakmerőségtől.